Robert Capa, Freidmann Endre néven született, Budapesten, a XX. század egyik legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentarista, haditudósítóként dolgozott.
Rövid élete során 5 csatateret fotózott a spanyol polgárháborúban, a japánok kínai inváziójakor, a II. világháború európai hadszínterein, és az első arab-izraeli háborúban.
A II. világháború folyamán Londonban, Észak-Afrikában, Olaszországban, a normandiai partraszállásnál az Omaha tengerparton, sőt, Párizs felszabadításakor is jelen volt, és dokumentálta az eseményeket.
Szülei szabók voltak, a Kossuth Lajos utcában volt az üzlethelyiségük.
Egy bátyja volt; László, és az öccse, Kornél, aki később szintén fényképész lett, és Cornell Capa néven fut be szép karriert. Robert a budapesti Madách Imre Gimnáziumban végezte a középfokú tanulmányait. 1931 júliusában előbb Bécsbe, majd Prágába, aztán Berlinbe költözött, ahol a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult, ahonnan zsidó származása miatt 1933-ban távozni kényszerült. Egy rövid időre visszatért Budapestre, és csatlakozott a Kassák-féle munkakörhöz.
Capa ekkor még Friedmann néven kezdett hobbiból fotózni a harmincas évek elején.
Bohém figura lévén hamar rájött, hogy kedvtelését megélhetésként is űzheti.
Várakozása sikerrel járt, 1934-ben megkapta első megbízását, a Vu magazintól...
Capa, mikor nem a harcmezőkön fotózott, nagykanállal habzsolta az életet. Egyik szeretője, Ingrid Bergmann volt, azonban Capa ezt úriemberhez méltóan titkolta, csak később Bergmann önéletrajzi könyvéből derült fény a dologra.
1954-ben Indokínába küldték, hogy tudósítson a gyarmati harcokról. Május 25-én délután 3 óra előtt 5 perccel taposóaknára lépett, és azonnal meghalt.
Leonardo leginkább reneszánsz festőművészként és szobrászként vált híressé, és bár mérnök és tudós is volt, az ezeken a területeken végzett munkássága még évszázadokon keresztül ismeretlen maradt...
Leonardo 1452-ben született a toszkánai Vinci nevezetű falucskában, nem messze Firenzétől.
14 évesen elszegődött inasnak az akkoriban hatalmas és tisztelt festőművészhez, Verrocchióhoz.
Leonardo, egy a mesternél festett képével lenyűgözte Verrocchiót, aki fejet hajtott da Vinci tehetsége előtt.
Leonardo nagyon szorgalmas volt, "mindent meg akart tanulni, ami megtnulható". Ennek ellenére a fiú nem volt művelt korához képest, de a tudás megszerzésében ez őt nem akadályozta, amit megfigyelések és tapasztalatok formájában sajátított el.
Leonardo nagyon kíváncsi ember volt, nagyon foglalkoztatta őt az emberi test működése. Persze akkoriban tilos volt a halottakat "meggyalázni", ezért da Vinci ahhoz, hogy ismereteket szerezzen az "emberi belsőről", 33 hullát boncolt fel, TITOKBAN, ami nagy szó, mert hát képzeljük el, hogy vajon hogyan, honnan "szerezte meg" a holtakat, hol boncolhatta fel őket, hol rejtette el a tetemeket???
De Leonardoval még mindig nem végeztünk: Ő találta fel a tankot, a lövedéket, egy bárhol rögtönözhető (összeépíthető) "elsősegélyi" hidat, és a Tökéletes Város-t.
Sőt, ő festette a világ leghíresebb festményét, a Mona Lisa-t is. Egyes elképzelések szerint, a Mona Lisa Leonardo agyszüleménye, amit ÖNMAGÁRÓL mintázott: "ilyen lettem volna, ha nőnek születtem volna".
Más elképzelések szerint a tökéletességet ábrázolja, de igazából nem lehet tudni, milyen titkokat rejt a festmény, ami még ma is megtekinthető a párizsi Louvre-ban...
Leonardo magányosan élte le életét, és úgy érezte, vétkezett az isten és az emberiség ellen, mert munkássága nem érte el azt a "minőséget", amit ő megkívánt.
Határ Dávid, az egyik osztálytársam, nemrégiben Párizsban járt, ami mint tudjuk, gyönyörű város, és Dávid 41 fotót készített a legszebb és leghíresebb épületekről, szobrokról, stb.
Innen letölthettek egy tömörített archívumot (*.rar), amely tartalmazza a 41 képet!
Innen letölthetitek a képeket *.zip formátumban, ha a gép nem ismeri fel a *.rar formátumot.
Íme, most már mindenki megcsodálhatja az egyik legnagyobb Posztimpresszionista festő, név szerint Van Gogh festményeit. A lenti linken letölthettek egy PowerPoint vetítést, amin Van Gogh leghíresebb festményei láthatóak, jó felbontásban.
A vetítés automatikusan megy, nem kell kattintással léptetni. :)
A római kultúra sokkal bonyolultabb, mint a görög.
Művészeti örökségét formáinak változatossága, sokfélesége és tarkasága jellemezte. Legfontosabb és legérdekesebb területe az építészet volt.
A római építészet
eleinte a görögökéből indult ki, de az idők folyamán mindig valamit
"módosítottak" rajta, míg végül az épület egész szerkezetét
átalakították, amiből aztán kijött a végleges stílus.
Templomaiknál viszont
sajátosan keveredett a görög hatás (motívumok) az új szerkezeti
megoldásokkal. A római templomok emlékeztetnek a görög stílusú
templomokra, de mivel más-más isteneik voltak, kialakításuk
különbözött!
Erre péda a Rómában található Pantheon, ami az egyik legnagyobb jelentőségű templom (volt).
A rómaiak életében nagy
jelentősége volt a cirkuszi- és gladiátorjátékoknak. Ezért építettek
Arénákat, ahol a gladiátorok egymást gyilkolászták, hogy szórakoztassák
a népet. De volt más, brutális játék is, például a fogatverseny. Az
arénában, vagy a cirkusz épületében lovasfogatokkal versenyeztek, de a
fogatokat felszerelték szögekkel, dárdákkal, és egyéb fegyverekkel, a
versenyzők pedig egymást akár meg is ölték a győzelemért... De most
ennyit a játékokról, az a lényeg, hogy ezeket az épületeket még ma is
megtaláljuk Rómában, de már csak műemlékként... Nagyon masszív épületek
voltak, de a Colosseum épülete egy középkori földrengés miatt félig
lepusztult. A Circus Maximus is híres volt a játékokról, a cirkuszt
maga Julius Caesar építtette fel.
Az építészethez hasonlóan, a
szobrászat is nagyrészt a görög szobrászathoz hasonlított. A
legfontosabb szobrászati "téma" a portré volt. Szinte csak nemesek,
előkelő emberek készíttettek portrékat magukról, hogy az utókor számára
is megmaradjon az emlékük. :)
Festményeik
viszont jelentéktelenek voltak az épületeikhez és a szobraikhoz képest.
A festmények részben sírokban, részben lakóházak falain maradtak meg.
Mesterek festményeiről mit sem tudunk, a festmények, amik ránk maradtak, mind polgároktól származnak.
...hogy az ókori görögöknek még az egyiptomiakénál is sokrétegűbb, derűsebb, "fejlettebb" művészeti stílusuk volt.
A középpontba mindig az ember és az élet került.
A görög ember szemében az életerő, a fiatalság, az egészség és a tökéletes testi szépség volt a legfontosabb tulajdonság, amit szobrokon, freskókon, edényeken, stb. ábrázoltak.
Sokféle épitészeti módot ismertek, de mindenben a kristálytiszta törvényszerűségekhez, szimmetriához vonzódtak.
Legjelentősebb alkotásaik a templomok, amelyekben isteneik képmását őrizték. Az oszlopok a görög templomok legfontosabb alapelemei voltak.
Három típusa van:
[1] Dór (egyszerű, díszítés nélküli oszlop)
[2] Ión (kicsi, "csigavonalas" díszítéssel ellátott oszlop)
[3] Korinthoszi (bonyolult, összetett díszítésű oszlop)
Aki nincs tisztában valamilyen művészetekkel kapcsolatos kifejezéssel, az jó helyen jár!
A lent találhattó link, egy olyan weboldalhoz vezet, ami a művészettörténetben használatos szakkifejezéseket gyűjti össze, mint egy szótár, vagy egy enciklopédia.
A szakkifejezések bal oldalon találhatóak, de akár rá is lehet keresni egy kifejezett szóra.
(A fenti link egy letöltőoldalhoz vezet, aminél a Free User gombra kattintva egy új oldal jön be, amin 30 másodperc várakozás után a Download gombra kattintva letölthető a fájl (videó). Ha nem működik a link, vagy a letöltésnél hibát észleltek, kommentben írjátok meg nekem!)
A videó *.flv formátumú, ezért ezen a linken találhatjátok a programot is, amivel megnyithatjátok.
A "Riva FLV Encoder" nevű program a telepítésnél felrakja a "Rivo FLV Player"-t is, amivel megnyithatjátok a videót.
(A fenti link egy letöltőoldalhoz vezet, aminél a Free User gombra kattintva egy új oldal jön be, amin 30 másodperc várakozás után a Download gombra kattintva letölthető a fájl (egy program telepítőcsomagja). Ha nem működik a link, vagy a letöltésnél hibát észleltek, kommentben írjátok meg nekem!)
(A fenti link egy letöltőoldalhoz vezet, aminél a Free User gombra kattintva egy új oldal jön be, amin 30 másodperc várakozás után a Download gombra kattintva letölthető a fájl (PP). Ha nem működik a link, vagy a letöltésnél hibát észleltek, kommentben írjátok meg nekem!)
A sírkamrák falát kőből faragott domborművek és festmények alkották. Az Egyiptomiak leginkább a mindennapi életből vont jeleneteket és munkaábrázolásokat festettek. A hitük szerint az élet nem szűnik meg a halál pillanatával. Festményekkel díszítették a múmiákat magukba záró fakoporsókat, szarkofágokat is. Kétdimenziós, vagyis síkban történő ábrázolás jellemző festészetükre. Egy kompozíción belül az alakoknál a szembe és az oldalnézet váltogatja egymást. ------------------>
A szobrok egy-egy nagy kőtömbből készültek, és megőrizték a tömb körvonalait (kockaszobor). Itt a szigorú előnézet uralkodott, az alkotások merevek, és arckifejezés nélküliek.
Templomaikat az „istenség palotái"-nak is nevezték. Kőből és vályogtéglákból készültek. Az egyip-tomiak oszlopokkal díszítették a templomaikat:
Az egyiptomiak piramisokat is építettek melyek a fáraóik sírhelyéül szolgáltak. Hatalmas kőtömböket helyeztek egymásra, míg fel nem épült. Egy kőtömb súlya elérhette akár a két és fél tonnát is! Egy piramis átlagos magassága: 146 méter, átlagos szélessége pedig 230 méter.
Már az ősember is képes volt festeni, rajzolni kezdetleges ábrákat a barlangja falára, sőt, már tudott szobrokat is formálni.
Erre példa a Willendorfi Vénusz: egy kezdetleges bálvány, ami a termékenységet szimbolizálja.
Később agyagtárgyakat, agyagedényeket is kezdtek kialakítani, de mivel akkoriban nem volt agyagozókorong, így csak kézzel tudták elkészíteni ezeket.
Az őskorban épült a Stonehenge is, de a tudósok még mindig kutatják, hogy hogy voltak képesek a "fejletlen" ősemberek egy ekkora kolosszust felépíteni. A célját is kutatják, hogy mi célból, miért is épült fel. Lehet, hogy temetkezés volt ott, de az is feltételezhető, hogy ott mutattak be áldozatokat. Ez egy örök titok...
Robert Capa, Freidmann Endre néven született, Budapesten, a XX. század egyik legjelentősebb fotósa, elsősorban dokumentarista, haditudósítóként dolgozott.
 by Leonardo Da Vinci.jpg)
De Leonardoval még mindig nem végeztünk: Ő találta fel a tankot, a lövedéket, egy bárhol rögtönözhető (összeépíthető) "elsősegélyi" hidat, és a Tökéletes Város-t.
Festményeik
viszont jelentéktelenek voltak az épületeikhez és a szobraikhoz képest.
A festmények részben sírokban, részben lakóházak falain maradtak meg.
Az első művészeti "kor" az őskor.
